KONCEPCIÓ – BEÉPÍTÉSI JAVASLAT

A koncepció alapja, hogy a mai gondolatainkat és igényeinket egy új, rárakódó rétegként valósítsuk meg, mely kerüli a felesleges bontást, új megastruktúrákat, érzékenyen folytatja a régit. Így megtartva a művelődési ház és rendelőintézet épületeit, azok kontúrjában maradva egy teljesen gyalogos és autómentes főtér tárulkozik ki. A térszervezés koncepciójának fő eleme egy súlypont, melyet a fő városszerkezeti tengelyek világosan kirajzolnak. Egy csomópont a művelődési ház előtt, mely a terület lüktető középpontja lehet, Tata szívének ikonikus jelképe.

Ebből a középpontból rajzolódnak ki azok a koncentrikus körök, melyek szervezik a tér további elemeit. A körök középpontjában a „vizek városának” szimbóluma, egy sekély, járható vizes medence rajzolódik ki, mely megidézi a letűnt korok tengelyekből szerveződő, történeti, kertépítészeti súlypontozását is.

A művelődési ház és a rendelő intézet átalakul szabadidőközponttá és szállásépületté. Ezen épületek tömegei közre zárják azt a rendezvényteret, mely a meglévő fákat leszámítva szabadon marad ahhoz, hogy tömegeket tudjon befogadni. A kijelölt tér hosszanti tengelyű, melynek a vár felőli hiányzó térfalát, egy alacsony pavilon.pület adja. mely nem takarja ki a vár tömegét. A pavilon épület vár felé egy utcabútoros, ülőfelületes lelátó, mely feloldja azt a problémát, amit már a Magyary féle 1938-as tervek is megneveznek, hogy a tér alacsonyan van a vár látványához, és a meglévő növényzet kitakarja azt. A teret pihenésre, nézelődésre használók, a pavilon tetejéről szemlélhetik a várat teljes pompájában. A pavilon továbbá megoldja a rendezvény tér alatt épülő mélygarázsból feljövő közlekedést, valamint a térhez elengedhetetlen bútor és eszközraktárt. Homlokzata street art grafikát kaphat, mely időszakonként kiírható művészeti szakos diákoknak pályázaton, ezzel is egy kiállító felületet képezve.

Az 1938-as Magyary féle tervek „látványos árkádsort”, mint térfalat álmodtak a területre, mely mai kortárs építészeti eszközökkel átültetve karakteres adaptációja lehet a hosszanti térnek. A szállésépületre hártyaként kerülő árnyékoló rendszerben egy kétszintes árkádsor válik a fő nézeti, a vár felé néző térfal karakteres elemévé. A művelődési házra kerülő vertikális bővítés és a pavilonépület is ennek az árkádmotívumnak a modernebb karaktereit hordozza.

A rendezvénytér és az .pületek szoros vizuális és használati kapcsolata elsődleges szempont volt. A szabadidőközpont földszinten bontással teljesen ki lett nyitva üvegfallal a tér felé, míg a sz.ll.s.pület főbejáratával és egy nagy étterem- és rendezvényterasszal kapcsolódik a főtérhez. Mindez az izgalmas téri helyzeteket teremtő gyalogos hidakkal valósul meg, így megtartva az épület földszinti tereinek bevilágítását, valamint kezelve a szintkülönbséget, a rendezvénytér és a Május 1 út között.

A tengelyes térszerkesztés tovább osztja a rendezvénytér és vár közötti területet két intenzívebben zöld, parkosabb részre. A pavilon és a vár között egy relaxációs, családi, pihenő tér valósul meg a lelátóval. A szabadidő központ és a vár között pedig egy kült.ri installációs szoborpark kapna helyet, melyet a 5 szabadidőközpont szabadtéri kiállításokra is tud használni. Ezt a két területet a főbb gyalogos közlekedések szabdalják fel és szerkesztik.

Főbb súlyponti pozíciót jelöl ki a II. világháborús emlékmű a rendezvénytér medencével ellentétes oldalán, azt ellensúlyozva. Továbbá Mátyás lovas szobra pedig a vár hídja előtti teresedésnél kap hangsúlyos szerepet. Parkolás a rendezvény tér alatti 48 férőhelyes mélygarázsban tud elsődlegesen megvalósulni, továbbá a szállásépület melletti új, kerülő utcában. A mélygarázs kontúrja úgy lett kialakítva, hogy az figyelembe veszi a fő közművek nyomvonalait, ugyanis azok változtatása jelentős költséggel járna. Megközelítése a szállásépület mellől történik, ahol szintben be lehet hajtani. A dotto megállói a tér két végpontjában található. Ezt a két végpontot egy 4 méter széles sétány köti össze, ahol szükség esetén a dotto is közlekedhet.

SZÁLLÁSÉPÜLET
A rendelő univázas épülete a művelődési házhoz hasonlóan a XX. század építészeti értékének tekinthető, viszont legfőképp szerkezete és belső strukturális rendszere miatt. Koncepciónk az épület lecsupaszítása szerkezetig, energetikai és homlokzati felújítása, árnyékolása és tetőterének beépítése. A hozzányúlás itt is egy rárakódó rétegként valósul meg, azonban itt egy árkádsoros előtét homlokzatról beszélünk, ami egy árnyékoló rendszer, mivel az épület erősen kitett a napnak. A homlokzati árnyékoló egy fehér, önhordó acél lamella rendszer, mely a tér felé a Magyary féle koncepciót megidéző árkádsorral nyit. A lamellák mögött függönyfal homlokzat található. Így kvázi egy kéthéjú rendszer valósul meg.

ÉPÍTÉSZETI KIALAKÍTÁS, FUNKCIÓ
SZABADIDŐKÖZPONT
A művelődési ház épülete a XX. század építészeti értékének tekinthető, úgy védendő, mint egy letűnt kor minőségi építészeti lenyomata. Koncepciónk az épület energetikai és homlokzati felújítása, és kis léptékű bővítése. A bővítés itt is egy rárakódó rétegként valósul meg.

A kiírt programlista nagyobb, mint a jelenlegi épület befogadóképessége, ezért a bővítés két elemként valósul meg:
– az átriumudvar befedése üvegtetővel, rendezvény-aula kialakítása
– bővítés vertikálisan, és a lapostető hasznosítása

Az átrium udvar acélszerkezetű üvegtetővel fedett, az udvar függönyfala kibontásra kerül. A kialakuló új aula tér szervezi a belső rendszert. Ez az aula ad teret kiállításoknak, és minden olyan rendezvénynek, mely nem a színháztér zárt tereit igényli. Az aula köré szerveződik az összes nyilvános közösségi funkció. A lépcsőket megtartjuk, egyedül az emeleti bővítéshez kerül új lépcsőkar és egy lift. A rendezvénytér felől eső földszinti homlokzat egy része bontásra kerül, hogy helyére a tér felé teljesen nyitott bejárati üvegfal kerüljön. Így az aulatér a főtérrel vizuálisan is kapcsolatba kerül. A színház világa és a szabadidős rendezvények tere világos tengely mentén ketté válik. A színházi rész rendszerében minimális logisztikai változtatás történik, valamint belsőépítészeti felújítás.